Nyári alapdarabok: A virágos ruha

 Mindig bajban vagyok ruha fronton, mert én, aki farmernadrágban kelek és fekszem, valahogy egyikben sem érzem konfortosan magam hosszabb távon.  Túl bő, túl rövid, vagy csak szimplán nem tetszik a mintája, szabása, szóval tényleg rengeteg ok és kifogás van, amit felsorakoztatok egy-egy darab ellen. Ne mutasson túl sokat, de azért keveset se. Legyen kellemes az anyaga, vékony és lenge, de ha lehet ne fújja le rólam az első nyári szellő altájékon. Ja, és nem utolsó sorban ne fehér csipke legyen, amiből lassan már antik turkálót nyithatok, mert szépen fogalmazva is Dunát lehetne rekeszteni velük a szekrényemben.  Mentségemre legyen, hogy romantikus alkat vagyok.  Egy szó, mint száz nagyon szerettem volna már egy virágos darabot, ami ha kell megállja a helyét akár egy eseményen, de emellett nap mint nap hordható.

A ruhát egyébként Dániában vettem, külön plusz pont volt, hogy remélhetőleg nem fog velem szembe jönni minden 3. emberen az utcán. Már jóideje nézegettem a honlapon és csodák csodájára, éppen special price volt az adott üzletben, így még csak bankot sem kellett miatta rabolnom. Legalábbis annyit nem.:) Most új kötelék köttetett, már az első utcai túrán -sőt fotózáson- is túl vagyunk és jelentem a szerelmünk töretlen.
Szóval nézzétek és szeressétek Ti is a mostani favoritomat!

Vanda

ruha  & Other Stories
cipő  H&M
farmerkabát  Levi’s

Csoda fotók: Laura LolliArt Photo

Follow:
Vanda

Így blokkold a közösségi média applikációid egy bizonyos időre

Tanulás, vagy közösségi média? Ugye Te is beleestél már abba a hibába, hogy az utóbbit választottad?

A mi generációnkkal valószínűleg nem tévedek sokat, ha azt mondom ott van mellettünk a telefonunk tanulás közben, előadásokon, gyakorlatokon és váltig próbáljuk meggyőzni magunkat vagy kellemetlenebb szituációkban az előadót, hogy márpedig mi tudunk emellett is figyelni. Emellett sokszor szegezitek nekem azt a kérdést, hogy hogyan próbálom kiiktatni a telefonomból jövő folyamatos késztetést, az instázást. Elvégre is mondjuk ki, a közösségi média igenis szervesen hozzá tartozik az életemhez (mint ahogyan valószínű mindenki máséhoz is), így meg kell találnom az arany középutat. Az utóbbi napon elgondolkodtam ezen, és hogy egyáltalán lehetséges-e? Szóval nézzük is, hogy ha igen, akkor hogyan és mivel?

Tedd el!

Nálam a hagyományos tedd el a telefonod sajnos nem használ, mert reflex szerűen nyúlok utána már a második perc után, és azon kapom magam, hogy a “még csak öt perc” lassan 50 lett és megint nem haladtam semmit. Ismerős? Ilyenkor mit csinálj? Vidd ki a szobából, (vagy még jobb, add oda anyukádnak) hidd el, ennél drasztikusbab lépés nincsen, így nem fogja elterelni semmi a figyelmedet. Ülj le a könyv fölé és próbálj meg koncentrálni a tanulnivalóra.

Applikációk

Számtalan appot fejlesztettek ki erre a célra,  amikben motiváció gyanánt az emberek cuki virtuális növények iránti szeretetét és a játékokból már ismert lépcsős elméletet próbálják meglovagolni,  mondván, ha több szint van akkor törekszünk arra, hogy minnél gyorsabban elérjük a legmagasabbat. A koncepció nem rossz, de alapjáraton engem nem vett meg. A pozitívum benne: tetszőleges idő korlátot állíthatsz be magadnak, ami figyelmeztet, ha ez lejár, és jön a jól megérdemelt öt perc instaszünet, vagy bármi más. Én itt szoktam vissza ugrani az előző ponthoz…
Androidos verzióra a Forest-et ajánlom (iPhonra is van csak az fizetős, NE adjatok ki érte 600Ft-ot) Ugyan ezt tudja a plantie is kevésbé jó grafikával ellenben ingyen. ITT és  ITT töltheted le őket.

Időkorlát

Állíts be egy tetszőleges időt a közösségi média applikációidra. Sokan nem ismerik ezt a funkciót az iPhone készülékeken, de mióta megjelent a képernyőfunkció azóta elérhető az alkalmazáskorlát is, amivel be tudod állítani, hogy egy nap X idő után letiltson az adott alkalmazásról ezáltal is kontrollálva, hogy mennyi időt töltesz rajta. Természetesen a funkció bármikor kikapcsolható, de azért mégis drasztikusabb lépés. Számomra ez az, ami talán a legnagyobb mentsvár a vizsgaidőszakban. Android készülékesek se csüggedjenek, ugyanis az Instagram applikációnak is van saját időkorlátja, ez annyit tesz, hogy használat alatt felugrik egy ablak, ha ezt elérted, kvázi figyelmeztetés képpen viszont utána ugyan úgy tudod használni az alkalmazást.

Hol találod meg az időkorlátot?
Tudtommal sajnos csak iOS oprendszeren működik, itt viszont megtalálod a Beállítások menüpontban a képernyőidő és azon belül is az időkorlátokon belül  itt pedig beállíthatsz egy tetszőleges időt.

Írd meg kommentben, Te hogyan szoktad a figyelmedet a tanulásra koncentrálni? Ha hasznosnak találtad, oszd meg másokkal is.

Vanda

Follow:
Vanda

Üdv Idegen!

Üdv Idegen!

Avagy a vizsgaidőszak margójára.

A január az a hónap, amikor kétségbeesetten igyekszem megszabadulni minden olyan közösségi platformtól ami a külvilágból bármilyen ingert is továbbítana felém. Aki hasonló cipőben jár tudja, hogy ez a hónap könyörtelenül a tanulásról szól ami maximális koncentrációt igényel a részemről legalábbis. Természetesen hozzá tartozik a dologhoz, hogy ilyenkor minden sokkal érdekesebbnek tűnik annál amit csinálni kellene. De tisztában vagyok vele ha nem tennék valamit ellene folyamatosan a telefonomat nyomkodnám. Éppen ezért ilyenkor igyekszem a lehető legtöbb zavaró tényezőt kiiktatni, és elszakadva attól a bizonyos “social life”-tól kezdődik (vagy folytatódik) a 7 hét letöltendő. Sokszor annyi lélekjelenlétem sincsen, hogy a pizsamámat farmerre cserélve megerőltessem magamat és kimozduljak a már otthonosan belakott kis kuckómból, mert egyszerűen saját magam jelenléte is frusztrál, nem hogy másoké. Miért van ez így? Igyekszem elkerülni azt a pár kínos beszélgetést a régi ismerősökkel az időjárásról, és egyéb teljesen jelentéktelen témákról azokkal, akik meg se próbálják a látszatot fenntartani és már az első mondatban kiszalad a szájukon, hogy “hű Vanda de szarul nézel ki”. Félreértés ne essék tisztában vagyok vele, hogy teljesen igazuk van. Úgyhogy ez inkább egy afféle tagadó viselkedés amikor homokba dugott fejjel, és egyébként hozzám megszokott módon próbálok nem tudomást venni a problémákról. A problémákról amik nyilván nem is olyan egetrengetőek, de ott és akkor viszont az, és tényleg minden időt és energiát elvesz. Gyakran jön szembe az a kérdés barátoktól, ismerősöktől, hogy hogyan marad idő így az ünnepekre? Őszintén? Sehogy. Talán ez a legrosszabb a téli vizsgaidőszakban. Aztán, hogy megéri ez egyáltalán mégiscsak a szeretet ünnepe? Nos kinek mi. Számomra a szeretet ünnepe tárgykörbe tartozik az is, hogy a családom maximálisan támogat és mellettem áll. Tudják hogy igyekszem, és segítenek is kihozni az ünnepekből a maximumot. Aztán egyszer csak eljön a vége ami után sokszor hetekig tart mire igazán összeszedem magamat. Első lépésként igyekszem megszabadulni a szemem alatti karikáktól amik minden jóindulattal nézve is nagyobbak a vizsgaidőszak végére mint a baráti köröm. Szépen lassan visszamerészkedek a valóságba. Tudatosul bennem, hogy igenis van élet a tankönyveken és a könyvtárakon, na meg persze az ipari mennyiségű kávén kívül. Az utóbbi teljes megvonása sajnos szűnni nem akaró migrénnel társul, így ezt csak igyekszem az ésszerű mennyiségre redukálni. Lassan próbálok minden normális emberi tevékenységet bepótolni amit ezalatt a pár hét alatt magamon elhanyagoltam és igyekszem egy kicsit nagyobb figyelmet fordítani az étkezésemre is. Két típusú ember van. Aki eszik ha ideges és aki nem. Én idén sajnos az előbbihez tartoztam ezzel gyakorlatilag nem lenne baj ha mozgás és tudatos étkezés társul hozzá. Viszont a sebtében bekapott reggeli fornetti, és a könyvtár közelében lévő Pasta, görög, kínai kombó akármennyire szépítve is nem sok tudatosságra vall. Persze szomorúan konstatálom, hogy bizony a körülményekhez képest fel-fel ugrott az a pár (jó pár) kiló aminek ugye nem kellett volna. De nem. Nem kezdek el őrült módjára koplalni, salátát enni és számolni a kalóriákat. Semmi értelme annak, hogy a filteres kávémat kortyolgatva igyekezzek a maradék kis étvágyamtól is megszabadulni, miközben szemmel láthatólag csorog a nyálam a mellettem ülő csokis muffinjára. Gyengeségem jeléül 10 perc múlva már úgyis veszek egyet magamnak is. Megfogadtam, hogy nem ragaszkodom görcsösen ahhoz hogy a mérleg egy bizonyos értéket mutasson. Ami viszont a rendszeres mozgást illeti. A vizsgaidőszak és a kockásra ült hátsóm után ezen igyekszem változtatni és be iktatni egy-egy fix mozgós napot. Ilyenkor persze pavlovi reflex módjára töltöm le a létező összes fitnesz alkalmazást. Imába foglalom Kayla Itsines nevét és a 12 hetes BBG programját, bár a lelkesedés az első 27 perc után sokszor lankad. Elvégre itt a tavasz és ideje visszarázódni a normális kerékvágásba nem? Ami azt illeti így a végére máris más szemmel nézem a dolgokat. És ha ilyenkor teszik fel azt a kérdést hogy mi értelme van? Mások számára nyilván nem sok, de számomra annál több. Került amibe került, de egy akadály amit sikerült megugrani. Egy bizonyíték arra, hogy igen, a kitartó munka meghozza az eredményt. Egy idegtépő hónap ami alatt hellyel közzel sikerült ismét helytállnom és ez abszolút boldogsággal tölt el. Kell ennél több?  Egy szó mint száz egy vizsgaidőszakon ismét túl és egy lépéssel közelebb az álmomhoz amiért idejöttem. Következtetések levonva, kudarcok és sikerek elkönyvelve. Egyszer majd csak megszépül. Ugye?

Ti hogy viselitek ezt a hónapot? Irjátok meg nekem 🙂
FACEBOOK
INSTAGRAM

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mit visetem?

Nadrág Levi’s
Ing: HM
Óra: CLUSE X Negin

 

 

 

 

Follow:
Vanda

Egy hét a Kanári-Szigeteken

Egy hét a Kanári-Szigeteken

Az örök tavasz szigete. Azért ez elég jól hangzik nem? Várjátok csak ki amíg megmutatom, hogy mennyire!

Ha Instagrammon követtek, (ha nem tegyétek meg ITT) láthattatok már pár képet ebből a szösszenetből és esküszöm megpróbáltam rövidre fogni, de nem ment. Szóval február elejét Fuerteventurán, Spanyolországban töltöttük, had meséljek most Nektek erről egy kicsit. Igyekeztem összeszedni értékes információkat, amiknek Ti is hasznát vehetitek valamint a bejegyzés végén összeszedtem néhány tippet, hogy mire érdemes figyelnetek ha ti is erre jártok. Na de vágjunk is bele

UTAZÁS
Rendhagyóan a Wizzair légitársaságot választottuk, aminek a legfőbb oka az volt, hogy ők az egyetlen, akik indítottak Budapestről közvetlen járatot a szigetre. Azért beszélek múlt időben, mert sajnos ezt a jó szokásukat március közepétől már nem tartják, úgyhogy ha erre készültök más alternatíva után kell néznetek. A repülőút 5 óra  körül mozgott oda és vissza is, de szerencsére egy perc késés sem volt benne!  A városba való bejutás elég variábilis és fakultatív. Indulnak buszjáratok a reptérről a nagyobb városokba, illetve a szállodák többsége is rendelkezik reptéri transzfer lehetőséggel.Ha viszont igazán kényelmesek akartok lenni, akkor célszerű autót bérelni (nem csak a kényelem miatt természetesen, de erre később visszatérek). Ha emellett döntötök mindenképp járjatok utána körültekintően, mert nagyon olcsón kínálják őket viszont, ha nem tartjátok be a feltételeket, akkor nagyon drága mulatság is lehet belőle. Majdnem mindenhol hitelkártyára van szükség, másmilyet nem fogadnak el az autókölcsönzőnél, úgyhogy erre mindenképpen figyeljetek!

 

A SZIGET
A Kanári szigetek összessége maga érdekes teremtés. A szigetcsoport Észak-Afrika szélességi köréhez esik, mégis az óceán körülötte biztosítja azt a kellemes, majdhogynem mindig tavaszi időjárást, amiről a fantázianevét is kapta, így az átlag hőmérséklet télen-nyáron 25 fok körül ingadozik. Az év nagyjából 300 napján túlnyomóan napsütéses idő fogad minket, ami mondjuk ki, így februárban elég csábító a népnek. Fuerteventura nem éppen a legnépszerűbb turisztikai terület a szigetcsoportban, habár ez a második legnagyobb sziget a nyaralók által közkedvelt Tenerife után. Maga a sziget domborzati viszonyait tekintve nem éppen mondható paradicsomnak. Akármerre nézel mindenhol kopár területek, mondjuk le kell szögeznünk, hogy a jó értelemben kopár. Ennek oka az, hogy a csapadék, mint olyan nem sűrűn mutatja meg magát, ellenben ahol folyamatosan locsolják az alapzatot konkrét oázisokkal találkozhatunk és ezek váltakozása szerintem varázslatos.

LÁTNIVALÓK
És itt jön a képbe megint az autó, ugyanis egész kellemes kirándulásokat szervezhetünk, ha egy kicsit tudjuk magunkat mobilizáni és függetlenek vagyunk a tömegközlekedéstől.
A sziget talán leggyakrabban említett látványossága közé tartoznak a kilométeres hosszuságú homokos strandok, partszakaszok és fennhangon említik, hogy itt van az összes sziget közül a leggyönyörűbb part, amivel nem is vitatkoznék. A leghosszabb út, amit festői környezet mellett a tengerparton sétálva meg lehet tenni Costa Calma és Playa de Esquinzón közé esik és 25 km-re tartják, amiben azt hiszem megegyezhetünk, hogy oda-vissza pont felér egy hétnyi mozgásigénnyel, viszont a látvány és a feeling miatt kötelező! A déli parton egyébként nagyon sok helyen lehet élni ezzel a lehetőséggel.
Ha Costa Calma környékén szálltok meg, vagy igazából bárhol a szigeten és már elegetek van a folyamatos sütkérezésből, akkor irány az állatkert. Igen az állatkert, márcsak nem is az állatok, de úgy amúgy a környezet miatt. A parkról azt kell tudni, hogy óriási területtel rendelkezik és nincsenek egy  50 négyzetméteres térrészre beszorítva az állatok,  hanem igyekeztek a saját élőhelyükhöz méltó környezetet kialakítani nekik hatalmas terekkel, növényzettel, ami szerintem dícséretes. Az állatkertnek van egy külön “flora” része is, ahol konkrét kaktusz rengeteg található, ha másért nem, már csak azért is érdemes ide ellátogatni.
Ezek mellett a halászfaluk, Pájára templomja, Ajuj fekete partja is lélegzetelállító, mi éppen elcsíptünk itt egy csoda naplementét és egy videóklipp forgatást, szóval eléggé felkapott helyszín. Maga a sziget egyébként varázslatos, én csak ámultam és kapkodtam a fejemet a kis autóutaink alatt, hogy mennyire lélegzetelállító a látvány a szerpentin utak magasságából.

 

SZÁLLÁS

Sokszor vitatott kérdés, hogy Hotel vagy AirBnb, viszont én úgy vagyok vele, ha nyaralás, akkor inkább a hotel felé hajlok. Mi most is ezt választottuk és habár sok különbség nincs köztük, a külcsíny szerepet játszik az emberekben kialakult véleményben. A szállás az óceán partján volt, ami a kilátás szempontjából volt inkább kedvező. Én ha a Kanári szigeteket elképzelem, pontosan ilyen kép rajzolódik ki előttem, szóval nekem teljesen kielégitette a várt igényeimet.

 

TIPPEK
Amire érdemes odafigyelni

Az állatkert a hét minden napján 9-18 óráig van nyitva, de érdemes hétköznap menni, talán akkor nincs akkora tumultus.
A jegyek interneten megvásárolhatóak, így ha mégis hétvégén mentek, elkerülhető a sorbanállás.
Mindenképp használjatok naptejet, még akkor is, ha nem érzitek erősnek a napfényt. A szél elég becsapós tud lenni, ez mégis csak majdnem Afrika.
Ha autót béreltek legyetek körültekintőek, én javaslom a Wizzair honlapon keresztüli foglalást, de a Goldcart kerüljétek.
A boltok vasárnap nincsenek nyitva.
Majdnem féláron kaphatóak a kozmetikumok, parfümök a kinti drogériákban.
Vezessetek óvatosan, ezen a környéken rengeteg a baleset!
Az óceán körülbelül 20 C-os télen, egy melegebb napon bevállalósaknak teljesen élhető, mindenképp hozzatok fürdőruhát mert hatalmas élmény.

 

4 dolog amit látnod kell ha erre jársz!

1. Ajuj fekete tengerpartja kihagyhatatlan, főleg naplementében ajánlom.

2. Reggeli séta, napfelkelte az óceánparton.

3. Fuerteventura állatkert, ha szeretitek a kaktuszokat ha nem, ezt meg kell néznetek.

4. Világítótorony Moro Jablen.

Ha tetszett a bejegyzés, és hasznosnak találtad oszd meg másokkal is, hátha Nekik is kapóra jön!

Az utunkról egy videó is készült, ha kívácsiak vagytok rá, a képre kattintva itt megnézhetitek:

 

 

Follow:
Vanda

Hol volt hol nem, harmadév

Gyerekkoromat megszégyenítő naivságom minden évben visszaköszön, és elhiszem, hogy idén majd más lehet és bizony szánok időt magamra és nem utolsó sorban erre a felületre is. Ilyenkor februárban kénytelen vagyok szembesülni azzal, hogy megint 1-2 hónapra kikerültem a pixisból és nem csak bele kell rázódnom a régi kerékvágásba, hanem sokszor újra is kell indítanom azt a bizonyos kereket.  Szeretnék ilyenkor rögtön a közepébe vágni, leírni mindazt, ami a letöltendő büntetésem alatt felhalmozódott a fejemben, de képernyőt bámulva a gondolatok helyett jóesetben is az amalgám százalékos összetétele köszön vissza a fejemből, ami ezen a platformon érthető okokból nem túl célravezető.

Mindenesetre megpróbálom, lássuk mi történt a némasági fogadalmam óta. Szeretném leszögezni, hogy aki azt mondta majd a második év elvégzésével, -vagy egyáltalán bármikor- jobb lesz, világossá vált számomra, hogy csak azért tette, hogy akkor-ott jobb legyen a lelkemnek, de azért ez a kijelentés eléggé messze áll a valóságtól. Na de ne szaladjunk ennyire előre kezdjük a legelején. Hallottam én ugyan városi legendákat csak nem hittem nekik, -pontosítok- nem akartam hinni nekik pedig szerintem kijelenthetem, hogy az eddigi legrosszabb félévem zártam az egyetemen. De miért? Lehet, hogy az elején egy kicsit (sokkal) lazábban vettem a kelleténél és volt bennem egy nem túl egészséges “ki ha én nem” mit nekem ez a félév, ha már négy másik, többek közt a legnehezebbnek mondott is magam mögött van. Tudjátok ilyenkor szokott az élet adni egy jó nagy pofont és akkor észhez térsz. Nekem ez a pofon rögtön az első vizsgámon jött, 5 hét tanulás eredményeként két elmondott mondat után. Tény, hogy nem vagyok túl rutinos vizsgázó, sokszor annyi lélekjelenlétem sincs, hogy egy épkézláb mondatot össze tudjak kovácsolni a tanár -még annyira sem mások- jelenlétében és a kacifántos kérdések hallatán többnyire bamba mód pislogva igyekszem póker arccal leplezni a kétségbeesést, ami alatt legbelül visítva próbálom feleleveníteni az elmúlt néhány hét alatt tanultakat. Megsúgom, ez nem a legjobb taktika. És ha balul sül el, gondolhatjátok mennyi önbizalom és motiváció marad egy ilyen eset után. Sokszor kérdezitek tőlem, hogy nekem honnan van motivációm a tanuláshoz? Leginkább azt kell, mondjam a sikerekből merítem és ennek hiányában szerintem érthető ha lankad a lelkesedés. Aztán jött egyik vizsga a másik után és a teljesítményem majdhogynem olyan hullámzó volt, mint a lelki állapotom. Hatalmas respect a családnak és a körülöttem állóknak én már biztosan bedugtam volna a helyükben magamat egy elmegyógyintézetbe. Tartották bennem a lelket Ők is Ti is, és őszintén ez a felület is. Próbáltam tervezgeti, hogy mi lesz ez után, volt bennem egy bizonyítási vágy magam felé és egy kicsit felétek is, ami furcsamód meglepett.

És, hogy mi a terv idén? Habár a választott szakmám és a divat között maximum a fehér szín iránti rajongásomban találom a párhuzamot, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egyik motivációt be tudom építeni a másikba.  Rengeteg ötlet van a fejemben, és sok izgalmas projekt amiken munkálkodom már egy ideje. Amint látjátok igyekeztem itt is ám változtatásokat beiktatni, méginkább saját magamra formálni a blogot. Elkészült egy új felület, logó amit megálmodtam és amiben egy barátnőm nagyon sokat segített ezúton is köszönöm Neki. Egy szó mint száz szeretném végre ebből a felületből is kihozni a maximumot, elnyerni a bizalmatokat és azon lenni, hogy legalább annyi kikapcsolódást, motivációt adjak Nektek az elkövetkező időkben, mint amennyit én kapok Tőletek már bő egy éve és amiért nem győzök elég hálásnak lenni.

 

köszönöm, hogy itt vagytok

Vanda

 

 

Follow:
Vanda